.
.
...A visszatérő megtörtént események alapján készült. Magával ragadó, hátborzongató film egy férfi küzdelméről, a minden rettenet ellenére legyőzhetetlen élni akarásról és a teljes esélytelenséggel is dacoló emberi szellemről. Hugh Glassra (Leonardo DiCaprio) a még feltérképezetlen amerikai vadonban rátámad egy medve: társa, John Fitzgerald (Tom Hardy) szándékosan tagadja meg a segítséget és magára hagyja őt a kietlen, dermesztő rengetegben. Glass hihetetlen erőfeszítéssel dacol a természet és az ember kegyetlenségével. Őrületes kalandokat él túl, egymaga vág keresztül hegyen, erdőn, folyón és hómezőn, hogy bosszút álljon...
.
A Filmről:
Nehéz egy olyan filmről kritikát írni, amelyet nem igazán lehet bekategorizálni (kalandfilm esetleg?). Nehéz hosszabb elmélkedést kifejteni róla, mivel túl sok mindent igazándiból nem lehet taglalni a tartalomról. Pláne gondban vagyunk akkor, amikor a tökéletességet kell körülírni. Inkább érezni kell...
"A Visszatérő" brutális egyszerűséggel invitál minket egy fantasztikus utazásra, ahol dicstelen módon, vérből és sárból gyúrja meg nekünk az egyik legelemibb emberi tulajdonságot jelképező szobrot: a túlélés ösztönét. Nem is szobor tán már, talán inkább háborús műemlék, mely cseppet sem gáláns módon állít emléket valamilyen prózailag felmagasztalódott dolognak. Mert miért is lenne szép, hogy valakit kis híján darabokra tép egy medve, ráadásul társai egy idő után sorsára hagyják őt? Esetleg a következő pillanatban indiánok skalpolják meg? Vagy menthetetlenül éhen pusztul a hóban és fagyban?
(Tom Hardy A SZEREP-ben)
.
Ebben a méltán felemlegetett majd 150 percben keservesen küzd az egyén a csodálatosan gyilkos tájjal szemben. A durva és állatias körülmények vademberré varázsolják vissza őt. Gyötri az atyai fájdalom által fűtött bosszú savként maró érzete, viszi tovább őt célja felé, törött csontokkal, félholtan kúszva-csúszva, centiméterenként. Néha nincs egyedül, varázslatos és különleges barátságok szövődnek a természet által, amit ugyanakkor egy szempillantás alatt visszavehet a Teremtő. Spirituálisan ad, majd mohón elvesz, de menthetetlenül sodor a végzet felé...
És nemcsak az egyén lényegül vissza állattá, messze a civilizációtól már más törvények uralkodnak. A hordaszerű életmód néminemű védelmet nyújthat ugyan, de sajátos szabályai alapján néha még több veszedelmet is rejt. Ember embernek farkasává válik, néha talán jobb lenne megpróbálni barátságot kötni a halálosan veszedelmes medvével.
(A könnyed kezdetek...)
.
Nem akarok soha úgy járni, mint Glass. Nem akarok apaként soha úgy érezni, mint Glass. De ugyanakkor minden pillanatban ott akartam lenni vele... Ott akarok lenni a gálán, amikor DiCaprio átveszi az őt illető aranyszobrot a rendezővel együtt. És innentől kezdve felesleges bármilyen túlspirázott műelemzés...
...Mert van valami felemelő abban a fájdalmas vadságban, amit ott találtam. 10/10
