.
Egyrészt persze azért mert nagy SW fan vagyok, de ennek okán már bőven telitapétázhattam volna a blogot mindenféle előzetessel és véleményekkel. De ugyanúgy, mint egy évvel ezelőtt az "Ébredő Erő" kapcsán, kicsit várni szerettem volna hogy leülepedjen a trailer-ek okozta izgalom, majd pedig tiszta fejjel megfogalmazni a filmmel kapcsolatos vágyaimat.
Mert bizony azok azért vannak bőven a 70 nap múlva érkező, első igazi önálló (azaz a fő sztorivonalba nem közvetlenül kapcsolódó) SW mellékzöngével kapcsolatosan. Sőt, talán még egy kicsivel többet is várok tőle, mint a tavaly debütált egyenes ági folytatástól. Miért?
.
1) A történet szabadsága miatt: Mert ezzel a filmmel végre el lehet szakadni attól a dogmatikus szabálytól, hogy mindenképp ezer körömmel kapaszkodjunk bele a fősodorba, ahová mindenképp kell egy Han Solo/Luke Skywalker/Leia hercegnő, azaz a kemény mag jelenléte. Oké, tudjuk már hogy nem fogjuk megúszni Vader nélkül (sőt, ujjongva fogjuk viszontlátni a réges-régi Galaxis legnagyobb fenegyerekét), de itt végre lehetőséghez juthatnak majd új szereplők és teljesen új perspektívák. Legyen szó akár egy teljesen új többrészes történetszálról, vagy éppen csak erre az egy fejezetre koncentráló kompakt cselekményről (valahol ennek örülnék jobban), a "Zsivány Egyes"-nek mindenképp önállósodnia kell ebben a tekintetben (a finom utalásokat és további rövid cameokat persze imádni fogjuk).
2) A Galaxis legizgalmasabb korszakában vagyunk: őszintén szólva engem mindig jobban érdekelt az, hogy a Birodalom miként építette ki elnyomó diktatúráját, semmint hogy az Új Köztársaság miként kezdte el felszámolni a maradék erőket az endori ütközet után (mondjuk ha a Trawn trilógia lett volna megfilmesítve, akkor változtatok az álláspontomon). A harmadik és negyedik rész között tátongó 19 évről szinte semmit sem tudunk azon kívül, hogy Palpatine Vaderrel együtt egyre jobban megszilárdította hatalmat, melynek nyomán aztán megjelentek a rendszer elleni lázadás legelső csírái. Ez a rendkívül mozgalmas időszak mindenképp teret kell hogy adjon a gerillaszerű akciódús történeteknek (lásd pölö a Rebels sorozatot), ahol miközben még mindig próbálják felszámolni a régi rendszert, már konkrét fenyegetést jelentenek a Birodalomra az új kezdeményezések. Ismételten utalva a sztorira, az ezzel összefüggő mozzanatokra mindenképp ügyelnie kell a "Zsivány Egyes"-nek is.
.
3) A Galaxis legsötétebb korszakában vagyunk: Gondoljatok csak bele, kíméletlenül üldözik az összes megmaradt jedit, a Birodalom erői sorra hódítják meg a különböző rendszereket és kormányzói hálózatukkal sanyargatják/irtják a lakosságot. Hát nem egy vidám időszakba fogunk becsatlakozni a "Zsivány Egyes"-sel, szóval a komor hangvételre mindenképpen számítok. Az előzeteseket elnézve bizakodhatunk ugyan, viszont a pótforgatásra aggatott indokok (túl komor lett mondják, de KÖNYÖRGÖM, nem az a cél most????) okoznak bennem néminemű izgalmat, de azért rendületlenül bízom a drámai fordulatokkal és tragédiákkal kikövezett vonalvezetésre. Szerintem mindannyian örülnénk egy új Birodalom Visszavágnak.
4) Modern technika a nosztalgia szolgálatában: Egyszerűen bele vagyok szerelmesedve az "Új remény" látványvilágába, ahol minden szedett-vedett és kopottas. Kontraszt tekintetében pedig pejoratív értelemben vonzó a Birodalmi technika kínzó sterilsége és szigorú letisztultsága. Ahogy Brezsnyev elvtárs is megmondta: a bableves az legyen bableves, szóval ezen egyszerű analógia mentén erősen kóstolni kívánom (sőt: akarom!) a klasszikus trilógia nosztalgikus ízeit. Egyébként szerintem ebben a tekintetben minden klappol majd, hiszen az előzetesekben a csillagromboló az csillagromboló, felsejlik a börtönblokk, repkednek a TIE vadászok. Szerencsére már az "Ébredő Erő" is megajándékozott ilyen élménnyel, de a "Zsivány Egyes"-sel -már csak a kronológiai közelség miatt is- még többre számítok.
5) No more George Lucas: Nem akarom bántani a Mestert, mert valóban egy életreszóló élménnyel ajándékozott meg minket 1977-ben (+Indy pár év múlva), de a kétezres évek elejére valahogy elfelejtett rendes filmet csinálni (na jó, a Red Tails talán so-so). Persze nagyon jó dolog hogy annyi év után megkaptuk az előzménytrilógiát is, melynek vannak feledhetetlen, de ugyanakkor borzalmasan égő pillanatai is. A merchandising keresztapa ekkorra már annyira belebolondult a CGI lehetőségeibe, hogy szinte foggal-körömmel ragaszkodott papagájszínű víziója megvalósításához. Még egyszer mondom: hatalmas respect a munkásságához, de örülök hogy a Disney deal-lel most már háttérbe szorult és átengedte a helyet az újító szándéknak. Abrams talán annyira még nem tudott/akart elszakadni a tömény nosztalgiától, viszont Gareth Edwards esetében már számítok egy dinamikusan kiteljesedő kreativitásra.
.
6) Bízom a Disney hidegvérében: Persze továbbra is rohadtul pipa vagyok a hazai Blu-ray helyzet miatt (pedig nem rájuk kéne haragudni igazándiból), de reményeim szerint a várható részvényárfolyamokra aspirálva nem fognak/nem pofáztak bele túlságosan a részletekbe. Persze itt is előrángathatjuk a hajánál fogva a pótforgatást meg a zeneszerzőváltást, de meglátásom szerint ott sem idióták ülnek. Természetesen törekedni akarnak a bevételek maximalizálására a korhatár bővítésével, viszont akarják látni a Lucasnak fizetett 4 milliárd dollárt, ehhez pedig biztosan kellettek bizonyos szintű management döntések. Könnyedebb hangvétel, több humor, esetleg új zene? Ne háborogjunk előre, lehet, hogy pont ezek lesznek majd előnyére a végeredménynek. Legyen meg az előzetes bizalom, utána amúgy is apró darabokra szedjük a filmet.
Summa summárum én baromira várom a december 15-ét, és nagyon bízok benne, hogy a fenti pontokat viszontlátva a vásznon többedmagamra rá fog törni egy jóleső, nagyjából két óráig tartó rajongói demencia :D. Az Erő legyen Veletek addig is!
