.
.
...Irving (Bale) zseni. De sajnos a hazugság mestere, az átverés bajnoka, a történelem egyik legsikeresebb szélhámosa. Annyira, hogy olyasmi sikerült neki, ami sok, nála komolyabbnak és fontosabbnak tűnő embernek sem: beleírta magát az Egyesült Államok történetébe. Ő valamint bűn- és élettársa (Adams) egy ideje kénytelen egy FBI-ügynöknek (Cooper) is dolgozni, aki ráveszi őket, hogy küzdjék be magukat a maffia felső köreibe. Ebben az izgalmas, sok új lehetőséget kínáló és nagyon veszélyes világban politikusok, bűnözők és beépített ügynökök találkoznak. És persze: nők. Ha bármelyikük hibázik, minden összeomlik, és a romok az összes résztvevőt magukkal rántják...
.
Az aranyszobrocskák átadásához közeledve kiemelt jelentőséget kapnak a különböző kategóriákra jelölt művek. A gála nyomán fellépő hepp egy nagy svunggal magabiztos hátszelet ad, ami aztán a mozikasszák csilingelésén is bőven meglátszik. Előfordul azonban hogy eme fuvallat túlértékelt műveket is belesodor a főáramba és amikor felállunk a moziszékből pislogunk, mint hal a szatyorban hogy wtf mi volt ez?
Nos kérem alássan, az "Amerikai botrány" nem ebbe a katgóriába fog tartozni. Persze a bő két órát követően pislogtam mint egy potyka, de éppenséggel mámoros örömömben tettem ezt. Pedig a sztori nem is akkora nagy durranás, ráadásul még feliratos is volt a lelkem! Akkor mi ez a nagy lelkendezés itten? A kulcs szó a színészi mesterség, amit itt most egy vastag filctollal szeretnék aláhúzni, kiemelni, bekeretezni, mert ezt a filmet az aktorok viszik el a hátán. Nem köntörfalazok, hatalmas alakítások vannak benne, és ezek a performanszok nem csak egy-egy karakterhez köthetőek, hanem allesz-cuzamme mindenki nagyot játszik. Vágjátok? Ez egy olyan film ahol mindenki jól játszik. Na ilyet is ritkán láthatunk manapság, de a tények azok tények maradnak. Jellemzően akárhová nyúlunk az elemzésben, mindenhol találunk emlékezetes pillanatokat. Christain Bale a "Gépész" után, levéve a denevérköpönyeget profin villant, Amy Adams kiszámíthatatlan és csapongó jelleme forgószélként söpör végig, Bradley Cooper többé nem a "Másnaposok" jóképű utánfutója, Jennifer Lawrence pedig egy bolond háziasszony. És még folytathatnám. Ahogy már említettem a jó retrókörnyezetbe (ruhák, sminkek, dalbetétek rulez) álmodott svindlersztori nem túl nagy szám, de megfelelően könnyed. A bolondéria a végén egy jó csavarral zárul, ahol minden motiváció világossá válik persze. A vonalvezetés egyébként elég sokszor megakad, elidőzik, viszont ezek azért vannak, hogy a karakterdráma elmélyüljön és teret adjon a szereplők kibontakozásának.
Nem szaporítom tovább a szót, a jelölésekkel bőven egyetértek és megemelem kalapom David Owen Russel előtt. Mert egy igazi ritkasággal ajándékozott meg minket. Tessék szépen megnézni. 10/10
.
Forrás: www.port.hu
