"I wish I get back to 'Nam"
.
.
Cím: The Exterminator
Rendező: James Glickenhaus
Főszereplők: Robert Ginty, Samantha Eggar, Cristopher George, Steve James
Kép:1080p/MPEG-4 AVC, 1,78:1
Hang: Angol dts HD MA 2.0
Felirat: angol
Régiózár: Nincs
.
A Filmről:
…John Eastland (Ginty) barátjával, Michael-lal (James) együtt megjárta a vitenámi poklot. Hazatérve New York-ba próbálnak beilleszkedni, dolgozni és boldogulni, ám a velejéig korrupt és bűntől átitatott város ezt nem engedi nekik. Egy banda támadását követően Michael lebénul, John-t pedig ez az esemény átlöki a sötét oldalra. Saját kezébe veszi az irányítást és elindul a leszámolásra. Rövid úton végez a banda tagjaival, majd egyre mélyebbre merül a világváros szennyében. Nem csoda hát, hogy hamarosan a rendőrség látókörébe kerül. James Dalton (George) detektív pedig hatalmas dilemma előtt áll: lekapcsolja az elszabadult gyilkológépet, avagy hallgatólagos beleegyezését adja az utcákat a bűntől megtisztító igazságosztónak…
(Ez nem igazán tűnik luxusutazásnak)
.
Még jó hogy a nyolcvanas évek elején nem jártam New-York-ban, mert “Az Exterminátor”-t látva menten elmenne a kedvem tőle. James Glickenhaus második filmes rendezése a Nagy Alma elképesztően visszataszító bugyraiba kalauzol minket, ahol egy önmagából kifordult vietnámi veterán visel egyszemélyes hadjáratot a bűnözők ellen. John Eastland karaktere a Távol-Keleten lezajlott trauma hatására eltorzul, a barátja elvesztése felett érzett még mélyebb fájdalom pedig vérbeli terminátor üzemmódba kapcsolja őt. Innentől kezdve pedig nincs megállás.
A történet elvileg a klasszikus ún.”vigilant”, azaz bosszúállós stílust másolná. Ám az már szinte az elején rögtön látszik, hogy “Az Exterminátor” teljesen más utat fog követni mint pölö a “Piszkos Harry” vagy a “Bosszúvágy” filmek. Glickenhaus alkotása ugyanis egy vérbeli “ZS” kategóriát bekarcoló azonosíthatatlan képződmény, érdekes és egyben visszataszító zsánermassza. A fent említett revansos ráma tényleg csak egy messze álló fogalom, a lassan csordogáló cselekmény inkább hajaz egy őrült slasher-re, perverz gore-ra, vagy éppen itt-ott Lovecraft féle megszállottságra. Abszolút nem lehet találni benne egyetlen pozitív pillanatot sem, mindenütt bűn, szadizmus és kegyetlenség honol. A vietnámi szcéna már rögtön telibevág minket, a sötét tónusú képeket (low budget miatt is gondolom) még tovább spirázza a legendássá (tényleg az!) vált vallató jelenet, melynek végén egy tömény napalmozás idézi meg a pokoli hangulatot. Pár perc nyugi utána van még, de aztán beüt a nagyvárosi métely, amikor a Steve James (Amerikai Nindzsa rajongóknak ismerős lesz :D) által megformált barátot elintézi egy banda. Az ezután jövő vesszőfutást még Dante barátunk is megirigyelhetné. Teljes spektrumával feltárul az alvilág, csöcs-narkó-perverzió cunami indul, a piti drogostól kezdve a nagyhalig mindenki megmutatja magát, majd pedig Eastland keze által fantáziadúsan eltávozik. Ez utóbbi pillanatokból még Jason Vorhees is tanulhatna.
(Kopogás nélkül...)
.
A stílusturmixon és a nagyfokú grindhouse érzésen túl sajnos további dolgok is vannak, ami miatt nem igazán működik a film. A kameramozgás totál béna, irdatlanul hánytat és a perspektívákat is elég sokszor elrontja, a lágyan ringatózó főcím/végefőcím zene nem passzol a komor hangulathoz. A kvázi főszereplőt játszó (aztán valamiért mégis csak a harmadik a stáblistán) Robert Ginty pedig abszolút tehetségtelen, alig van értelmes megmozdulása vagy érzelmet kifejező pillanata. Ez a nagyfokú error-terror kupac már-már szinte az amatőrizmus határán táncol és a trash felé szorítja le a filmet, ám az attól elválasztó vékony szalmaszál szerencsére ott van egy pár értékelhető jelenet formájában.
Ha hiszitek ha nem, nem egy nézhetetlen sz*r “Az Exterminátor”, sőt megutálni sem tudom igazán. Valamilyen, számomra érthetetlen okból kifolyólag az utóbbi években ráadásul még kultstátuszt is kiépített magának (folytatása is lett négy év múlva), sőt az IMDb adatbázisában egy viszonylag tűrhető 5,5 pontos átlagértékkel bír. Én ennyit nem tudok most adni rá, nekem túl katyvaszos, depresszív, de valahol elismerem létjogosultságát. Mert az biztos hogy egyedi. 3/10.
A Blu-ray kiadás:
A kék beszerzésére bevallom a merő kíváncsiság vitt rá, mivel valami halovány emlékeimben élt egy lángszórós pasas. Az angol Arrow video kiadó vállalta magára a feladatot, hogy kiadja a filmet. A forgalmazó gondossága és rajongása (!) ismételten meglátszik a végeredményen, mert “Az Exterminátor” is példás külalakot kapott. A négy munkanap alatt (!) kézhez kapott csomagban rögtön egy kis csalódás ért, mivel egy fekni nélküli változatot kaptam az egyébként roppant kedvező 4,5 fontért. A bánat persze nem tartott sokáig, mivel a tokot kinyitva a lemezen túl ismét találkoztam egy megfordítható borítóval, továbbá felbukkant egy artbook és egy reklámkártya is. A “Vörös Skorpió” prezentációja jobban sikerült ugyan, de ez sem rossz felhozatal. 6/10.
.
A Kép:
A profi hozzállás kapcsán úgy vélem, hogy kihozták a maximumot a 34 éves film kópiájából. A kép egyébként stabil és sehol sem esik szét, a fekete az tényleg fekete, ám az MPEG-4 AVC kódek által megmutatott minőség messze van a HD élménytől. Persze a Lowry híján nem is várhatunk el csodát, de a kicsit homályos, néhol túlszínezett és igazi részleteket ritkábban felmutató összhatás azért átlagosan jónak mondható. 5/10.
(A lebukás határán egyensúlyozó emberünk egyezkedni kezd a rendőrséggel)
.
A Hang:
Az újrakevert angol sáv dts 2.0 formációt kapott. Hát meg kell hogy mondjam, tisztának tiszta ugyan a hangzás, de dinamika, mély és térhatás nem nagyon létezik benne. A robbanásokból és lövésekből van bőven, azoknak nem ártana egy kicsit mélyebben szólnia, ellenben csak tompa pufogás jön ki a hangfalakból. A remaster ugyanakkor kifejezetten jót tett a beszédhangoknak, szépen és érthetően szól középről minden. 4/10.
Extrák:
Respect ismét az Arrownak. Előkerítették a rendezőt és készítettek vele egy doksit a forgatásról, ami valóban informatívra sikeredett. Ezentúl van még audiokommentár a producerrel, a forgatási helyszínek végiglátogatása manapság, trailer, stb. Le a kalappal hogy mennyi mindent összekapartak a kiadványhoz. 7/10.
.
Konklúzió:
Persze merő botorság lenne minden kékvérű rajongónak ajánlani "Az Exterminátor"-t, de adott esetben lehet vele tenni egy nagyon óvatos próbát. Jómagam végső soron nem bántam meg a nem túl megterhelő beruházást, cserébe kaptam egy különc alkotást, ami valóban az ipari hulladék státusszal kacérkodik. Az arra vevő rétegfilmes étvágyat egyébként kellően tudja csillapítani az Arrow video szeretettől sugárzó kiadványa, de megtekintése előtt mondjuk érdemes bemelegíteni egy "Hobo with a Shotgun"-nal vagy egy "Hardware"-rel. Kábé egy húron pendülnek. 4/10.
