.
.
J.J. Abrams úgy tűnik beleült egy fénymásolóba és sokszorosította magát. Őszintén szólva kezdek igazán felnézni a direktor úrra, mert bevállalt munkáit látva egy örökké pőrgő (nézzétek meg a naptárját), kreatív ember képe kezd kibontakozni a szemem előtt. Legutóbbi befejezett projektje pedig éppen a "Star Trek - Sötétségben"-ben volt.
...Spoc parancsnok és Kirk kapitány tovább szeli az univerzumot az U.S.S. Enterprise fedélzetén abból a célból hogy a már meglévő ismert fajokat tanulmányozzák és hogy újakat fedezzenek fel. A kötelesség azonban most visszaszólítja őket a Földre, ahol Kirk-öt -egy gikszer miatt- megfosztják rangjától és hajójától. Azonban Pike admirálistól kap még egy esélyt, első tisztként bizonyíthatja rátermettségét. A hajóra szállás előtt azonban egy borzalmas merénylet rázza meg a jövőbeli London belvárosát. A véres cselekmény mögött egy szakadár parancsnok áll, aki szinte egy személyben üzent hadat a teljes föderációnak. Kirk-öt nyomban rehabilitálja maga a flotta admirálisa és a rejtélyes alak nyomába küldi. "Take no prisoner", azaz fogolyejtés nincs!...
Hogy a "Sötétségben" alcímnek mennyi köze van a film cselekményéhez azt nem tudom, az viszont tény hogy a Star Trek legutóbbi epizódja jóval borongósabb hangulatot céloz meg a nézők számára. Az előző film könnyed hangvétele és komikusabb hangulata itt már kissé háttérbe szorul, az érzelmek és a kőkemény drámák uralják a vásznat. A csavar a csavarban jellegű vezetés ismét jól funkcionál, plusz fontos momentum hogy most sokkal több betekintést kapunk a jövőbeli földi létről. Izgalmas és látványos a megvalósítás, ám sajnos annál többet vesz el abból a mélyűri kalandokból, ahová a franchise éppen való. Nem baj, utóbbi szűkre szabott lehetőség azért kárpótol minket kissé a klingonok rövid szerepeltetésével.
(London bő két és fél évszázad múlva)
.
A jól megszokott stáb ismét megtalálható, kvázi "copy-paste" történt az előző banda szintetizálásával, a csipet-csapat összes tagja rendben helyén van, változtatás nélkül. A lényegi érzelmi vonal ismét Spock és Kirk között húzódik, tulajdonképpen ismét az ő "kapcsolatukra" épül a teljes cselekmény. Még mindig működik az elegy, de egy picit azonban átcsap már a legutóbbi etap ismétlésébe (ergo ugyanaz a felállás, Kirk komolyodjon már meg, Spoc meg legyen már emberibb, stb stb), sőt a végső szcénák egyikében már veszélyesen manírközeli állapotban leledzik. A jelentet egyébként -az alkotók szándéka ellenére- még drámaian súlytalanná is válik, hiszen tudjuk hogy a végkifejlet -a már korábban látottak miatt- teljesen más lesz. Kettőjükön túl még Benedict Cumberbatch szándékozik hozzáadni tehetségét egy "édeshármas" kialakulásához, ám csak kevesebb, mint több sikerrel. Azt kell mondanom, hogy Sherlock karaktere annyira de annyira rá lett szabva és olyan szinten jól ki lett találva, hogy eme vérgőzös és kegyetlenül törtető felszínes személyiség jóval távolabb áll tőle. Persze ugyanúgy rideg és racionális, meg erős a jelenléte, de még véletlenül se hitelesebb vagy meghatározóbb a szerepe. A technikai megvalósítás tekintetében azonban egy szavunk se lehet, CGI effektek tömkelege gondoskodik a minőségi látványról. A londoni és frisco-i jelenetek bámulatos részletességgel vannak megalkotva, de a mélyűri csillagködök is gyönyürű színekben pompáznak. Az akciójelenetek tekintetében is tarka a paletta, űrbéli lövöldözéstől kezdve a nagyvárosi kézitusáig minden helyet folgal a repertoárban. Sőt, egy kiemelkedően monumentális törés-zúzást is láthatunk majd.
Jó volt a "Star Trek - Sötétségben"? Jó. Azt kaptam amit vártam? Tulajdonképpen igen. Jó lesz ez legközelebb is? Hát abban már nem vagyok biztos. Éppen legutóbb Tony Stark kapcsán említettem, hogy egy, de max két filmet rá lehet építeni egy-egy jó karakterre. Itt is ez a tényállás, Kirk és Spoc vicces kakaskodása és fennkölt emózása itt még belefért a keretekbe, de legközelebb most már inkább több klingont és űrcsatát szeretnénk látni Abrams-től. 7/10.
