"- Hová megy?

  - Haza..."

.

.

Cím: The Incredible Hulk

.

És már itt is vagyunk a tornasor negyedik epizódjánál, ahol a Marvel univerzum egyik legerősebb (vagy a legerősebb) tagját vesszük górcső alá. Ugyebár létezik még egy film Ang Lee rendezésében és Eric Bana főszereplésével, de azt most kihagyjuk a sorból mert sajna nincs meg :(. Meg egyébként azt hivatalos berkekben nem tartják hivatalos Bosszúállók filmnek, csak eme epizódot.

.

A Filmről:

...Bruce Banner (Norton) keserű száműzetésben tölti mindennapjait, miután egy sajnálatos laboratóriumi baleset során örjöngő zöld óriássá változott és súlyosan megsebezte élete szerelmét (Tyler). Szerencsére ő nem neheztel rá, ám apját (Hurt) fűti a bosszúvágy a leszámolásra. Az elvonultság során különböző úton-módon próbál kigyógyulni a sugárbetegségből, ám a szükség és az események ismét belesodorják őt a középpontba. Megindul a hajtóvadászat Hulk után...

(Íme a főszereplő, egy cseppet sem rózsás kedvében)

.

Hogy ne törjem meg a sorozat jó hagyományát, először ismét egy kis történelemmel kezdjük. Le se kellene írnom mert már szinte axióma, de azért a teljesség kedvéért: a figura ötlete Stan Lee és Jack Kirby tollából-agyából pattant ki 1962-ben, tehát egy lehelletnyivel előbb mint eddigi hőseink. Nyilvánvaló, de egyébként az alkotók se rejtették véka alá, hogy az ötlet a klasszikus Frankenstein és Dr. Jekyll/Mister Hyde történetekből fakad (Extra adalék: Hyde karaktere is létezik a Marvel univerzumban, Dr. Calvin Zabo is speckó löttyel csalja elő tomboló másik énjét. Még annó az itthoni első Pókemeber képregényszériában is találkozhattunk vele). Sőt, egyes kutatások szerint Hulk-nak még az ősi zsidó mitológia Gólem alakjához is köze van. 

De egy dolog az eredettörténet, az inkább fontos mozzanat hogy Hulk miképpen vált a tudós Bruce Banner  "sötét" oldalává. Az elszenvedett gammasugárzásos baleset itt egyértelműen a nukleáris energiára vonatkozik, ami a hatvanas években igencsak napi téma volt az USA-ban. Azon kívül hogy rettentően (és tegyük hozzá, jogosan) féltek egy atomháború kitörésétől, még jobban tartottak attól hogy a robbanások nyomán fellépő radioaktivitás mindenféle csúszó-mászó mutánst kreál az emberekből. Zöld behemótunk megjelenése sokat enyhített eme aggályokon.

.

Az új szuperhős rögtön külön füzetet kapott, így 1962 májusában megjelent az első szám (Extra adalék: itt még szürke volt Hulk színe, de a második résztől már átváltott a jól megszokott zöldbe), amit aztán még öt követett. De nem kellett túlzottan aggódni, egy vendégszereplést követően (Fantasztikus Négyes 12. száma 1963 márciusában) máris a Bosszúállók alapítói közt tette tiszteletét. Ezután kisebb-nagyobb szünetek és ismételt beugrók következtek, majd 1968-tól 1999-ig egy teljes széria taglalta a kalandokat, majd 500 füzetet eredményezve. A már szinte kötelező érvényű reboot után már a "A Hihetetlen Hulk" cím alatt tért vissza 2000 márciusában, fémjelezve a harmadik generációt ami pölö olyan crossover-eket hozott mint "Planet Hulk" és "World War Hulk". Aztán hogy ne legyen unalmas a sztori, 2009-ben újraélesztették a 99-ben abbamaradt vonalat, és két éven keresztül vitték még tovább, elérve a 634. számot (asszem csak Pókember jutott tovább ennél). Ma már pedig ott tart a dolog, hogy a negyedik generációt követően (A Hihetetlen Hulk vol. 4, 15 füzet, 2011 decembertől 2012 decemberig), majd fél évvel ezelőtt (újra) reboot-olt a Marvel NOW!-ban, immáron "Az Elpusztíthatatlan Hulk" elnevezéssel. 

.

A mozgóképes karrier még 1978-ban indult, ahol négy éven, 5 évadon és 82 részen keresztül az zöldre mázolt Lou Ferrigno (anno Schwarzi nagy ellenlábasa volt, állandóan konkuráltak egymással) ijesztgetett minket a salgó polcok borogatásával és a hungarocelfalak tördelésével. Ez a majomkodás aztán egy egész estés TV filmet eredményezett 1990-ben "A Hihetetlen Hulk halála" címmel. Fogyasztható volt valamennyire, de a "bájos" sorozat után nagyjából a lőtéri kutya hasmenéses sz*rát se érdekelte. Na ezek után már kicsit komolyabbá vált a megközelítés, és a 2003-as Ang Lee filmet követően (talán egyszer majd visszatérünk rá) 2008-ban érkezett az első Bosszúállót bemutató "A Hihetetlen Hulk"...

.

...Melynek felütése mondhatni nem kicsit meglepett engem. Mert mit látok már rögtön a főcím alatt? Megtörténik a baleset, Hulk tör és zúz, kedvese megsérül, faterja skerázik, utána meg bosszút forral. Kész, már az első percben letudtuk a lényeget, ezek után a film már kvázi utózöngeként funkcionál és a következményeket mutatja be. Ez nem tudom miféle koncepció eredménye volt, de képzeljétek el ugyanezt mondjuk egy Pókembernél. Kinyílna a bicska a zsebetekben, nem igaz? Sajna ennek megfelelően rögtön leül az egész cselekmény, hősünk tipródásával találjuk szembe magunkat, portugálul tanul és próbál megszabadulni a kórtól. 

(Hé kiscsákó, nem tudod merre van a legközelebbi MÉH?)

.

Ezek után mondjuk próbál szép lassan felpörögni, de maga a cselekmény valami rettentő kevés teret ad a látványos (és rövid) mozzanatokanak, inkább a tömény és erőtlen lelkizés irányába araszol. Hangsúlyozom persze, kell az efféle szál még egy képregényfilmbe is, de amikor egy szűk két órát inkább háromnak érzékelsz, na ott már gondok vannak. Ilyenkor egy apróbb humorfaktor mindig segít a fogyasztásban, de Stark, Stan Lee és Lou Ferrigno megmosolyogtató cameoján kívül mással nem találkozunk, minden szereplő "vérkomolyan" alakítja a figurát... 

...Akik mondhatni ezúttal tökéletesen mellétrafáltak. Norton-t -testalkata okán, lásd Stan és Pan effektus- elsőre még kimondottan jó választásnak mondanánk, de aztán menet közben rémülten fogunk pislogni hogy ez mennyire mellément. Egyszerűen nem érzi át Bruce Banner viszontagságait, üres búval b*szott pislogása már néha manírt sejtet, pókerarca tulajdonképpen lényegi érzelmet nem mutat a játékidő során. Szerintem egyszerűen nem találta meg magát a karaktert, nyoma sincs annak a profizmusnak amit pölö az "Amerikai História X"-ben vagy a "Harcosok Klubja"-ban nyújott nekünk. De aztán jön Liv Tyler, aki még jobban ledöbbentett. Nagyon úgy tűnik nekem, hogy miután kinőtt az "Armageddon"-ban vagy a "A Gyűrűk Urá"-ban látott helyes kiscsaj szerepéből, nem igazán dolgozott azon hogy immár lényegi színészi kvalitásokat is szerezzen. Pedig a Norton-nal alakított szerelmes/romantikus párosuknak kellene adni a film fő gerinciét, de ez is könnyű pelyvaként száll tova, tovább gyengítve az amúgy is roskatag felépítményt. Rajtuk kívül tulajdonképpen már csak két főbb szereplő van, de William Hurt és Tim Roth is ezúttal gyengébb oldalát mutatja. Előbbihez nem passzol a feltüzelt habitus, utóbbi pedig megint teljesen hiteltelen egy elit katona megformálására. Összességében viszont kisebb szerencseként elmondható, hogy mivel mindenki alapvetően jó aktor (Tyler-nél ismét rezeg a léc), botrányosan rossz performanszokat nem láthatunk. 

(A gammasugárzás bizony még komolyabb következményekkel is járhat)

.

Mint eddig is láthatjátok, "A Hihetetlen Hulk" inkább hiányosságokkal küszködik. Ám azért sikerült fellelni benne pozitívumokat is. Hulk CGI megvalósítása tapsot érdemel (látszik hogy erre költötték a lóvé nagy részét, ennek viszont a többi speciális effektus látta kárát), itt jobban tetszik mint a három évvel későbbi "Bosszúállók"-ban. Bravúros az izmok/tónusok megjelenítése, amikor Banner borostás akkor zöld mamlaszunk is az, az érzelmek megjelenítése pedig átütő erővel jön át. Lásd pl amikor a végső csatajelenetnél Bronsky a falhoz paszírozza őt, leolvasható arcáról a fájdalom. Profi munka! A másik jó dolog pedig, hogy mindamellett hogy az egész történet lassú és csöpögős lett, azért ezen ominózus jelenetek közt is akad pár értékelhető. Itt van például a viharjelenet ahol Hulk megijed a villámoktól és üvölteni kezd, végül Betty simogatva nyugtatja meg őt. Nagyon jól megalkotott szcéna és pont elkapja a megfelelő pillanatot.

Nagyon úgy tűnik hogy a rajongók megmentették a filmet a mozikasszáknál. Mert dacára annak hogy 263 milliót összeharácsolt világszerte, elmondható hogy a sikeres beugrók ellenére (lásd ismét "Bosszúállók") zöld hősünk tisztességes önálló mozifilmje még mindig várat magára. Ang Lee után eme jelen próbálkozás mondjuk megüti a még éppen elfogadható mércét, de a csigalassú tempót, a látványosság hiánya okozta deficitet illetve a harmatos színészi teljesítményt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek az észrevételek sajna azt eredményezik, hogy "A Hihetetlen Hulk" a képregényfilmek alsó házában landol. Marha sokat filóztam rajta, de 4/10-nél többet nem tudok adni rá.

.

A Blu-ray kiadás:

A hazai kiadvány már nem egy mai csirke, a Select Video gondozásában jelent meg még 2008 decemberében, tehát négy és fél évvel ezelőtt. Ennek okán ritka mint a fehér holló, bontatlan állapotban szinte fellelhetetlen. A boltok polcain ne is keressétek, inkább használtan próbáljátok elcsípni. Maga a csomagolás teljesen átlagos, a vékony tokba helyezett lemez szitázása és a borító ugyanazon képet mutatja, Hulk ordít ahogy a csövön kifér. 5/10.

(Végre megvan a hőn áhított ellenszer? A remény hal meg utoljára...)

.

A Kép:

Alapjáraton semmi kivetnivalót nem találunk a minőségben, a kb. 18,5-19 Mbps körül mozgó MPEG-4 AVC kódolás nagyon szép külalakkal látja el a filmet. Van bizonyos szintű szemcsézettség, a fekete az fekete, a digitális effektusok sterilsége pedig abszolút nem tapasztalható. Ez a minőségi szint azonban váratlanul néhányszor megbicsaklik a végső csatajelenetnél, és bántó módon tompa/elmosódott képkockákat tol az arcunkba. Emiatt kisebb csorbát szenved el "A tökéletes high-def élmény!". 8/10.

.

A Hang:

Az eredeti sáv ismét piszkosul jól a helyén van, bár mondjuk kevés alkalom kínálkozik fel a kibontakozásra. A magyar dolby 5.1 változat viszont hangosítási hibákkal küszködik, a párbeszédek botrányosan tompák és hallgatagok, aztán hirtelen jön a dinamikus akció és kiviszi a falat a kakaóra tekert hang miatt. Szegény gyerkőc otthon elhajította a maciját játék közben, annyira megijedt a váltástól. 7/10.

.

Extrák:

Mára már szinte teljesen kikopott az Universal kiadványokról, de itt még megtalálható a U-control. Eme funkció menet közben, jelenetre vonatkozóan villantja fel a kapcsolódó extra matériákat, láthatunk itt forgatási werkeket, sztoribordokat, látványterveket. Ezen kívül van még audiokommentár Louis Leterrier rendezővel és Tim Roth-hal (a többiek meg biztos nem értek rá), képregénygaléria, stb. Összességében elmondható hogy alaposan ellátták a lemezt bónusz infóval. 7/10.

.

Konklúzió:

Bár része a Marvel univerzumnak, "A Hihetetlen Hulk" nem egy olyan alkotás amire évekkel később emlékezni fogunk. Az önálló filmben testet öltő és átütő siker még várat magára, viszont addig is szívesen elnézegetjük majd mokány hősünket a "Bosszúállók 2"-ben illetve a hamarosan induló S.H.I.E.L.D. sorozat egyik részében. Az elvárható jó színvonalat hozó kék lemez ennek ellenére nem hiányozhat a lajstromból, ott a helye a többi jelmezes hős mellett. 6/10.

.

(Van még egy Bosszúállónk talonban, aki inkább irányító szavakkal és pajzzsal érvényesül. Az ő filmje következik hamarosan.)

Az előző tesztek pedig itt megtalálhatóak:

#1: Vasember

#2: Vasember 2.

#3: Thor

. 

Források: www.wikipedia.org, www.boxofficemojo.com, www.blu-ray.com, http://aeonflux.blog.hu