.
.
Csakúgy mint a Lowry-t, a steelbook fogalmát is ezerszer emlegettük már. Rendíthetetlen fétisimádattal viseltetünk iránta, még a parízert is beletennénk legszívesebben stb. stb, de még nem tárgyaltuk ki részletesen mint terméket magát, történettel, életúttal. Fogtam hát magam és ismét oknyomozást indítottam a témában, jöjjön hát egy rövidke, ám minden bizonnyal azért tartalmas iromány.
.
Mi a steelbook?
Amennyiben objektívan akarjuk megközelíteni a fő funkciót, akkor azt mondhatjuk hogy nem más, mint egyfajta csomagolási megoldás az optikai adathordozók tárolására. A stabil fémből készült borítás kellő védelmet biztosít a benne lévő adathordozónak, a belső műanyag tartórendszer pedig stabilitást nyújt. Magyarán szólva ápol, óv és eltakar :).
(A két fő dizájner. Tulajdonképpen nekik köszönhetjük a mai steelbook-okat!)
.
Kik és mikor találták fel a steelbook-ot?
Az ötlet együttműködés útján vált valósággá még 2002-ben, amikor a Scanavo és Glud&Marstrand elnevezésű cégek kreatív koponyái megálmodták a koncepciót. Utóbbi vállalat egyébként már több mint 125 éves tapasztalattal rendelkezik a fémmegmunkálás és a csomagolás területén. A székhely Dániában található, Tasstrup városában. Torsten Brix fejlesztési igazgató szerint egy piaci résre csaptak rá, amit elképesztő módon addig senki sem próbált kitölteni, talán éppen a techológiai kihívások miatt. A gyors piackutatások alapján ugyanis elég gyorsan kiderült, hogy a fogyasztók lényegében hozzáadott értéket tulajdonítanak az exkluzív kinézetnek, kvázi a benne lévő matéria számukra többet jelent mintha egy hagyományos sztenderd csomagolásban kapnánk meg azt (ezt a hitet asszem innen mi is megerősíthetjük). A lényegi problémát a már említett gyártási, ergonómiai (ne legyenek éles élek, balesetveszély stb) és logisztikai nehézségek jelentették, ahol többek között tulajdonképpen a gazdaságos eljárás alapjait kellett lefektetni. A szakik majd egy éven keresztül kotlottak a folyamatok kialakításán, amit aztán teljes siker koronázott, így lehetnek velünk már majdnem 12 éve a fémtokok.
(Klasszikus SW trilógia fémben? Csak tessék!)
.
Milyen sztenderd méretei vannak a steelbook-nak?
Egy steelbook dimenziói lekövetik egy hagyományos DVD tokét, azaz 19,1 cm magas, 13,6 cm széles. A Blu-ray lemezekre fazonírozott változat ettől kicsit eltér, itt a változatlan szélességhez 17 cm-es magasság társul. A külső kilalakítás tehát adott, a belső műanyag tálcarendszert lehet odabent még variálni, mely kapacitása egy korongtól egészen a lapozgatós hatig terjedhet. Egyébként meg tátá, mostanában jelent meg egy ún, Jumbo széria, amely 2,9 centis vastagságában ígér többet az ujjnyival szemben, így a továbbra is hat lemezt lehet még könnyebben betárazni. A filmes vonalon túl egyébként a PC/konzol iparágban is találkozhatunk a fémtokokkal, itt a személyi számítógépes vonatkozás megköveti a DVD vonalat, a Ps3 pedig a Blu-ray-re vonatkozó szabványt. Mostanában sokat lehet még hallani az ún. futurepak-ról is, ez a steelbook következő generációja, az elülső fedlap jóval vastagabb és még nagyobbra lehet nyitni a tokot. Plusz létezik még egy variáns is egyébként, a Card Pack. A név már árulkodik magáról a belső kialakításról, itt a korongos forma helyett kártyákat helyezhetünk el belül.
.
(Egy korongtól...)
.
(...hat korongig)
.
(Jumbo kialakítás)
.
(Card Pack)
.
(A Gravitáció egyik verziója már az új futurepack kialakításban érkezik)
.
Hogyan gyártják a steelbook-ot és hogyan kerül rá a grafika?
Ez valami hétpecsétes titok vagy mittomén milyen szabadalom lehet, mert még egy nyominger videót sem találtam egy gyártósorról. Első blekkre mondjuk én egy hidraulikus préselést tudnék elképzelni, amit aztán lekövet egy CNC esztergályozás, végül egy polírozás. Annak sem akadtam nyomára hogy hogyan történik pontosan a festés, ám az nyilvánvaló hogy a Scanavo mindent el tud intézni, bármely képet rávarázsolja, bármennyi színben és bármilyen felirattal. A teljes dizájn ezen kívül kiterjed még a felületi opciókra is, itt választhatunk matt és fényes módozatot is. Utóbbi ugye jóval imponálóbb, de viszont óvni kell a karcoktól.
(Van 90 fokkal elforgatott változat is, ezt quersteelbook-nak hívják)
.
Mennyibe kerülne, ha én egy saját steelbook-ot szeretnék?
Megnéztem, kerestem, de sajnos nem leltem rá választ. A nyilvánvaló egyébként biztos a rettenetesen drága lenne, hiszen egyedi illetve limitált legyártás lévén a költségek tuti az egekbe szöknének. A fórumok teli vannak olyan kommentekkel, hogy próbálták megkeresni mindkét céget és érdeklődni az árakról, de sajnos választ senki sem kapott. Ezen túl a rajongók még forszírozzák a házi gányolást is, de egyöntetűen az a vélemény, hogy a normális megoldáshoz több tízezer dolláros beruházás kell. Próbálgatják még a matricázást és a nyomatkészítést is (kábé mint a régen a benyálazott rágóspapír ráapplikálása a bőrünkre, aztán mehetett a janizás a játszótéren :D), de ezek túl kényesek és marha könnyű elbarmolni velük egy szűz fémtokot. Summa summárum, egyenlőre maradnunk kell a kommersz beszerzések táptalaján.
(Ó helló Dr, Jones, már maga is fémesedik?)
.
De akkor hol szerezhetek be steelbook-okat?
A különleges limitált kiadásokat leszámítva nem egy ritka madár a steelbbok, ám a legjobban a dániai gyárhoz közel lévő országok vannak kistafirungolva. Németország tűnik a legnagyobb ellátónak, a vonatkozó legnagyobb on-line áruház (nem reklámozom) már külön kategóriát szentel a típusnak. De persze ott vannak szorosan a nyomában a franciák és az angolok is, szintén variációk gazdag gyűjteményét nyújtva. Könnyű dolgunk tehát akkor van ha filmmel együtt szeretnénk bevásárolni, de mi van ha már meglévő korongunknak szeretnénk csinos ruhát venni? Ebben az esetben mindenképp az aukciós oldalakat javasolnám, mert itt lehet még normálisabb áron hozzájutni valamihez, az egyéni honlapokból elég kevés van szűk kínálattal, meg éppen az árak az eget verdesik.
.
Hogyan viszonyul a Blu-geek szerkesztősége a steelbook-okhoz?
Nagyon-nagyon szeretjük természetesen a fémtokokat, hiszen ez varázsolja még szebbé kedvenc kék korongjainkat. Nyilvánvalóan van egy pszichológiai hatása annak ha ebben a kabátban látjuk meg régóta vágyott filmjeinket, még jobban rábuzdít minket a vásárlásra. Mint kissé exkluzívabb kialakítás, mi is igyekszünk a lehető legtöbb tesztalanyt imigyen beszerezni, habár non-profit törekvésünkkel egyenes arányban limitáltak az anyagi lehetőségeink. Mert az bizony puszta tény, hogy a fémtok megléte eleve legalább 20-30%-os árfelhajtó tényező, plusz vegyük hozzá a pótlólagos hatásokat úgymint presztízs, státusz stb. Mert közvetlenül biztos nem érhetjük tetten, viszont arra mérget vehetünk hogy közvetett módon hasonló paraméterek is részét képezik a fogy árnak.
A steelbook-ok globális trendje tehát nagyon szépen fejlődik, mindazonáltal érdemes röviden áttekinteni itthoni helyzetünket is, ahol találkozhatunk pozitív és negatív folyamatokkal egyaránt. Egyrészt nyilvánvaló és örvendetes tény, hogy egyáltalán vannak itthon steelbook kiadványok, mert ez valamiféle fizetőképes keresletre utal. További pozitívum, hogy az újabban megjelenő filmek általában mindig kapnak fémes borítást, és igazán gazdag repertoárt tárnak a vásárlók elé. Harmadrészt pedig elvétve, de találkozhatunk kellemes árú friss megjelenésekkel is, ahol viszonylag jó áron, kb 6 ezer forintért már a polcunkon tudhatunk egy szép Blu-ray kiadványt. Azért ez nem rossz.
No, aztán lássuk a szorító másik végét, a nem túl kellemes élményeket. Arról végtelen vitát lehetne folytatni hogy optimális-e a lefedettség, sok cím hiányzik még, túl sok van most stb. Szerintünk egyébként steelbook-ból sosem elég :), és ezáltal rá is világíthatunk az első kulcsproblémára: limitált ellátás. Nagyjából van egy szállítmány, az elfogy, aztán szevasz. Az ember kölykének ha nincs elég gempája akkor nagy valószínűséggel simán lemarad a cuccosról, aztán maszatosra picsogott arccal nézi ahogy valaki begyűjti az uccsó darabot is. Nincs más, gyűjteni kell előre megfontoltan és rögtön megvenni. A másik hacacáré meg már csak a hab a tortán: elszállt árképzés és árukapcsolás a 3D koronggal. Ez a kombinált módi eléggé gusztustalan és orbitális úri-muri összegeket eredményez, gondoljunk csak a "Tűzgyűrű", a "Farkas", vagy éppen "Az Acélember" esetére. A 12-14 ezer forintba kerülő lemezek nálunk komolyan kiverték a biztosítékot (nem is lett teszt azokról a kiadásokról, pedig szerettük volna), érdeklődve várnánk tehát a forgalmazó üzleti elképzeléseit.
Summázva viszont mindenképpen melegen ajánljuk a steelbook-okat, mert ezáltal kék kedvenckéink egy még szebb és tartósabb körítést kapnak, és nem mellesleg polclakókként is sokkal impozánsabban festenek. Szóval fémre fel, előre a szép gyűjteményekért!
.
Forrás: www.steelbook.com
