.
"A helyi hóhér mindent elintéz...."
.
.
Cím: Django, Prepare a Coffin
Rendező: Ferdinando Baldi
Főszereplők: Terence Hill, Horst Frank, George Eastmen, José Torres, Pinuccio Ardia, Guido Lollobrigida, Barbara Simon
Kép:1080p/MPEG-4 AVC, 1,66:1
Hang: Angol, olasz LPCM 2.0 mono
Felirat: angol
Régiózár: B
.
A Filmről:
...Django (Hill) David Berry (Frank) szenátor megbecsült jobbkezeként tüsténkedik. Ám egy idő után már inkább nyugalomra vágyik feleségével és nem segíti tovább a politikus ördögi terveit. Ez a döntés szinte a vesztét okozza amikor egy arannyal teli szállítmányt vezetve rablótámadás éri. Párját hidegvérrel kivégzik, őt pedig halálos sérüléssel hátrahagyják. Pár évvel később Django visszatér és botcsinálta hóhérként akasztja fel azokat, akik a még mindig gátlástalanul törtető Berry útjában vannak. Ám emberünk meglepő módon csapatot toboroz maga mellé és készül a leszámolásra...
(Itt még a jó öreg Bud nélkül)
.
A Franco Nero-val készült 1966-os "Django" egycsapásra bebizonyította, hogy nem csak a mainstream "Dollár Trilógia" lehet sikeres az akkortájt virágkorát élő zsánerben, hanem a különféle egyéni kezdeményezések is bőven helyet kapnak a palettán, a filmeket nagykanállal habzsoló publikum legnagyobb örömére. Sergio Corbucci (ugye később az ő neve is egybeforrt a Spencer&Hill filmekkel) sikerét követően a Django név egyfajta franchise-zá nőtte ki magát és elkezdte ontani magából a különféle spin-off-okat, az Imdb-n első blekkre legalább 5-6 hasonszőrű találatot leltem. Természetesen jelen teszt alanya is ebbe a kategóriába tartozik. Ezek egyikében sem vállalta már a szerepet Nero, ellenben maga a karakter jellegzetességei mindvégig megmaradtak. Kívülállás, sejtelmesség, egyfajta közöny és elszántság jellemzi a morózus figurát. A "Viva Django!"-ban az akkor 29 éves Terence Hill-re várt a feladat hogy megformálja a kalandort. Hill, alias Mario Girotti már akkor tisztességes filmes múlttal rendelkezett, szűk 14 éve játszott különféle filmekben (történelmi, western, dráma, romantika) az akkori korszak olasz és német színészóriásai mellett. Külön érdekesség, hogy pályája pont a Django után indult csak be igazán, hiszen a következő, szintén 1968-as "Ace High"-ban (sorry, magyarul nem jut eszembe a neve) találkozott először Bud Spencer-rel, akivel évekre rá eléggé gyümölcsözővé vált a kapcsolata :)
(A poilitikusok már a Vadnyugaton is a saját hasznukat lesték)
.
Nem mondom, nem éppen sül fel ezzel a szereppel Terence barátunk, de inkább csak módjával kerülgeti a fejvadász karakterét. Vannak pillanatok amikor telitalálat az alakítása, de utána meg rögtön elsöpri a jó élményt egy-egy enervált belassulással. Tiszta sor hogy ő inkább egy pörgősebb személyiség, a lassabb és megfontoltabb szakaszokba bele tud törni a bicskája. Nem baj, annyira nem vészes a dolog, sőt kapunk még további jó színészeket is. Horst Frank és George Eastmen duója eléggé jól muzsikál, előbbi úriember már sok filmben tiszteletét tette rosszfiúként, pölö az egyik nagy kedvencemben, a Lee Van Cleef féle "A Nagy Leszámolás"-ban is. Tulajdonképpen az ő és Django közti kapcsolatra van ráépítve a teljes bosszúállós cselekmény, viszonyuk markáns változása adja az események sodrát, a fejvadász/hóhér mellé rendelt csapatnak van ugyan szerepe emberi oldalról, de a verbuvált színészek nem igazán adják bele magukat a játékba.
Persze a spagettiwesterneket sem a legtöbbször hibádzó hú de nagy alakításokért szeretjük, inkább a rájuk jellemző hamisítatlan és rendhagyó zsánermegoldásokért. Dobpergés..., a "Viva Django!" kellően ellát minket ezen portékákkal, már a jól felénekelt és kontúrfigurákkal animált főcím (kábé úgy néz ki mint a "Casino Royale" kezdete) is kellemes alaphangulatot biztosít, aztán jön egyből egy bunyós jelenet, kamerás hirtelen ráközelítés és frappáns szóváltás. Tűzpárbajban és robbanásban sem szűkölködik a kb. 90 percnyi játékidő, sőt a borítón már elspoilerezett gépágyú is megkerül majd. A díszletetek és kosztümök itt-ott tudnak szegényesek lenni, de ahhoz bőven jól teljesítenek hogy megjelenítsék a vadnyugati hangulatot (az egész filmet egyébként Olaszországban forgatták).
(Hadd szóljon!!!)
.
A "Viva Django!" egy kellemes, mondhatni közepesen jó élménnyel ajándékoz meg minket a műfaj tarka portfóliójából, ahol a népes tömegek nagy kedvencévé vált Terence Hill-t látjuk egy kicsit más oldaláról. 7/10.
.
A Blu-ray kiadás:
Én mondom, minden hasonló, azaz nem mainstream film megjelenése kisebb ünneplésre adhat okot, hiszen elég kevés kiadó hajlandó energiát és (lehet hogy soha meg nem térülő) pénzt áldozni ilyesmire. Az általunk már fényesre nyalt Arrow Video felvette a kesztyűt és az olasz Raiuno 8k-s (!) remasterelt archivumát segítségül kérve sikerült kiadni a filmet. Sajnos a díszes papírfeknit az "Exterminátor" mintájára itt is hátrahagyták, és maga a tok itt sem kék, hanem rendhagyó fehér színű. Odabent a már szokásos színvonalas belbecs fogadott, ismételten találkoztam a film létrejöttét taglaló informatív booklet-tel, megfordítható borítóval, plusz egy a "Black Sabbath" filmet reklámozó régivágású képeslappal. A kiadvány jelenleg 9 fontért szerezhető be. 7/10.
.
A Kép:
A tesztekben olvasott 8k-s scan-t megpillantva egyből patent képminőségre spekuláltam. Nos kérem, a 46 éves film külalakját eltekintve ez a mutatvány majdnem összejött! Valószínűleg a büdös életben nem fogjuk szebb formában viszontlátni a "Viva Django!"-t, ami biza szép részletekkel, hangyányi élkiemeléssel, többek között egészséges feketével rendelkezik. De van sajna egy kis gond, ami belerondít a makulátlan összképbe. A színek el vannak tolódva kicsit a sárga és a libafos zöld felé, csöppet megidézve a "Mátrix" világát. Hill HD buksija narancssárgás, az égbolt nem teljesen kék, stb., szóval minden képkockán látszik ez a fiaskó. Ez kicsit levont a teljes élvezeti értékből, ami egyébként szinte majdnem kiérdemelte volna a max. pontszámot. 7/10.
(A hórihorgas Eastmen Berry első számú sanesza)
.
A Hang:
Az eredeti olasz hangsávot és az angol szinkront mono-ban találjuk a lemezen, viszont tömörítetlen LPCM formában. Nos, túl sok kraft nincs benne, viszont a zenék és a beszédek szépen szólnak, mondjuk ugyanúgy minden csatornán. A lövések, robbanások viszont eléggé visszafogottak. Mivel térhangzással nem rendelkezik a sáv, ezért inkább érdemes visszakapcsolni csak az elülső két hangfalra, így elölről már jobban fog muzsikálni. Summa summárum,itt szerintem mindent megpróbáltak, így sikerült hellyel közzel egy tisztességes audioélményt összehozni. 5/10.
.
Extrák:
Egy viszonylag jól összeszedett bónuszcsomagot kapunk az Arrow-tól, melyek elejét a már jól megszokott saját animációk színesítik. Van két doksi "Django explained" címmel, valamint Kevin Grant író-val és western szakértővel, végül találunk egy régi tévéreklámot is. Nem tűnik soknak, de a választékba még ideértem a booklet meglepően színvonalas tartalmát is. 7/10.
.
Konlúzió:
Összességében jól elszórakoztam a "Viva Django!"-n. Nagy kedvencem maga a zsáner is, plusz pláne örültem annak hogy gyerekkori kedvenc színészem is főszerepet vállalt benne, ahol még későbbi mackós társa nélkül tesz rendet a Vadnyugaton. Az Arrow-nak már a sokadik köszönet jár az újabb klasszikus Blu-ray kiadásáért, a lassan fél évszázados kort megélt film véleményem szerint a lehető legjobb formájában pihenhet meg a rajongók polcán. 7/10.